Dióhéjban a felső tagozatról

Mi határozza meg a pedagógiai munkát a felső tagozatban?

A waldorf pedagógia alapvetése általános érvényű, épp úgy meghatározó a felső tagozaton, mint a korábbi években:
alapvető célkitűzésünk, hogy a szellemi, pszichológiai és fizikai tartalommal bíró, egészséges emberi fejlődés feltételeit biztosítsuk a gyermekek számára. Olyan tapasztalatokat kívánunk közvetíteni feléjük, melyek a fejlődés eltérő fázisait tükröző életkori sajátosságok mentén, alkalmat adnak általános és egyéni képességeik kibontakoztatására.

 

Milyen készségeken alapul az oktatás a felső tagozatban?

A kamaszkor elérésével már megjelenik a független ítélet- és fogalomalkotás. Gondolkodásuk az évek folyamán mind árnyaltabbá, elvontabbá válik. Lényük központjában ott él az igazságkeresés, és az önkifejezés fokozódó igénye. Feladataikban egyre nagyobb teret kap az önálló tervezés, kutatás és megvalósítás. Mindehhez, figyelmükhöz méltó kihívásokkal szólítjuk meg őket. Célunk, hogy a felnőtt kor határára, önálló individuumként elérjék azt a megfelelő/elvárható fejlettségi szintet, melyet egészséges kritikai érzék, és szociális érzékenység, fogalmi gondolkodás, összetett elemző, szintetizáló és feladatmegoldó képesség, valamint átfogó szemlélet jellemez, kiegyensúlyozott gondolati-érzelmi beállítottsággal fűszerezve. Utóbbi képességek érdeme és próbája a tizenkettedikes éves munka, ünnepe a tizenkettedikes dráma.(E kettő jelenti diákjaink számára az „Waldorf-érettségit”.
Tanári munkánk pedig e fejlődési folyamathoz kíván biztonságos, támogató hátteret nyújtani.



Mi történik a felső tagozatban?

A tanórák menetének meghatározó eleme az epochális oktatás. A tanítás főtantárgyait ennek értelmében a 8-10-ig tartó főoktatás idejében tanítjuk tömbösítve, azaz több héten keresztül azonos témával/tantárggyal foglalkozunk. Ez a rend/mód számos előnnyel bír: jól követhető ritmust ad a tanévnek. Nap-nap után haladva sokkal könnyebb az elmélyülés, így a tanultak hosszú távon megőrződnek az emlékezetben. Az időkorlátok kitágulnak s így számos oktatási módszer jelentkezik egy-egy napon, ami színessé teszi az órákat, nagyobb lehetőséget jelent a gyerekek egyéni kibontakozására és megnyilvánulására. E keretek között születhet meg igazán a tanulás tapasztalatgyűjtő, felfedező élménye.
Iskolánkban jelentős hangsúlyt kapnak a művészeti és kézműves foglalkozások. Ezek délután 13-15 óra között szintén több hetes tömbökben jelennek meg. Így az alkotás élménye folyamatos, a munka ritmusa kiegyensúlyozott.  A főoktatás és a művészeti-kézműves sáv között 45 perces szakórák vannak. Itt helyezkednek el az epochákat kísérő gyakorló órák, matematika, irodalom, történelem, mozgásórák, zeneórák valamint két idegen nyelv tanítása.
A kamaszkor elképzelhetetlen határok és korlátok feszegetése nélkül. Ez belső világuk megélésének és a külső világgal történő kapcsolatteremtésnek természetes velejárója. Megfelelő mederbe terelve szerves részét képezi felnőtté válásuk folyamatának. A felső tagozaton átélt gyakorlatok (mezőgazdasági gyakorlat-9.-ik, erdészet-10.-ik, szociális gyakorlat-11.-ik, ipari gyakorlat-12.-ik év), az éves ünnepkörhöz kapcsolódó kihívások hozzásegítik őket, hogy több nézőpontú, árnyalt világlátással gazdagodjanak.


Hogyan értékelünk?

A Waldorf iskolák tanulói minden évben, minden tantárgyból szöveges értékelést kapnak. E forma pontos tájékoztatást ad arról, milyen feladatok álltak a gyermek előtt, hogyan élte meg az aktuális fejlődési szakaszt, mennyire sikerült kiaknáznia képességeit, és milyen fejlődési lehetőségek állnak előtte. Az értékelés tehát párbeszéd jellegű. Pontos, átfogó megfigyelést kíván a tanár részéről, nemcsak hátra, de előre is tekint segítséget nyújtva a további tanulmányokhoz. A formatív értékelést mérhető adatok egészítik ki. Ez a 9-10.-ik évben százalékos eredményt, a 11-12.-ik évben osztályzatokat jelent.


Mit jelent a Waldorf-érettségi?

A Waldorf- érettségi önismeretet jelent. Önállóan, kérdezni, kutatni, gondolkodni és cselekedni tudó fiatalt feltételez, aki elég bátor ahhoz, hogy szabadon olyan témát válasszon, amit képes érzelmeiben megragadni, végig gondolni, átlátható szerkezetben felépíteni, élvezetesen előadni, szerzett tapasztalatait pedig önmagára vonatkoztatja. Ez az éves munka a Waldorf Iskola egyik „érettségi vizsgája”. A másik az önállóan elkészített osztálydráma a szociális képességek mérésére szolgál. Annak próbája, hogyan tud egy egymást jól ismerő közösség, érzelmekkel, gondolatokkal, tettekkel, viszonyokkal, szavakkal és mozgással, esztétikai igénnyel formába önteni egy egész estés színpadi alkotást. A z érettségi mindkét formájáról az iskola közössége alkot véleményt, tanárok és diákok közösen értékelik ki az elvégzett munkát.


Mi a helyzet az állami érettségivel?

"A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet,
amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik,
és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.”
(Coolahan)

A felgyorsult tudományos és technikai fejlődés által felhalmozott tudás ma már nem adható át az iskolai évek alatt, még felsőbb iskolai tanulmányok esetében sem. Ezért a pedagógia területén nem a tantervi tartalmak bővítése és egymásra halmozása a cél, hanem az, hogy a tanítás mindinkább fejlesztési folyamat legyen. Kulcsfeladat, hogy a felnőtté váló fiatalok középiskolai tanulmányaik végére eligazodjanak a világ információ-özönében, a tanultakat az új élethelyzetekben is tudják alkalmazni, és képesek legyenek tudásukat megújítani, tovább építeni.
Az új típusú érettségi követelményrendszere is a kompetenciafejlesztés fontosságára, a tudás gyakorlati alkalmazásának nagyobb igényére helyezte a hangsúlyt. Az érettségi feladatok megoldásához az alapvető ismeretek mellett, olyan intellektuális kompetencia elemek birtoklására van szükség, mint az információ-hasznosítás, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás. Felmérik a fiatalok szóbeli, írásbeli és képi kommunikációjának szintjét, valamint önismeretét, énképét is.
Az érettségi teljesítéséhez tehát épp olyan képességekre és készségekre van szükség melyek kibontakoztatása, fejlesztése pedagógiánk alapvető célkitűzése.

Kiegészítő információk