” Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak –
elmék vagyunk! Szivünk mig vágyat érlel
nem kartoték adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat.’’
(József Attila: Levegőt)
A Waldorf iskolai tanulmányok első nyolc évében az osztálytanító tekintélye a legfőbb szabály, ami köré a gyerekek közössége épül. Ez a korszak a kilencedik osztályba lépve véget ér. Ehelyett a diákok minden tanárban a saját tárgya tekintélyével találkoznak. Ekkor már vágynak is az új tanárokra, hiszen még a legsokoldalúbb osztálytanító sem képes kielégíteni azt a tudásvágyat, ami bennük buzog. Lenyűgözi őket, ha a tanár mestere a szakterületének, és minden felmerülő kérdésükre válaszolni tud. A középiskola tanárai szoros együttműködésben, közösségben dolgoznak, de mégis mindegyikük a saját módján közvetíti a diákok felé azt, ami a teljes iskola munkáját mozgatja. Ez a tanári sokoldalúság kedvezően hat a diákokra.
A világ szimfónia. A világ a legcsodálatosabb műalkotás, ha lehet ezt így mondani. A mi pedagógiánk középpontjában az önmagát formáló, kibontakoztató gyermek személyisége áll. Igen fontos és hangsúlyos marad a Waldorf-iskola középiskolai szakaszában is a művészetek oktatása és művelése, különböző kézműves tevékenységek, szakmák, mesterségek tanulása, noha az intellektuális ismeretszerzés kétségtelenül nagyobb súlyt kap. Ennek éppen életkori magyarázata van. A művészetben az élő, örökkön változó, teremtő valóság nyilvánul meg. A művészet esélyt ad azoknak a gyerekeknek is az önkifejezésre, akik talán intellektuális adottságaik miatt állandóan szorongnak.
Mai korunkban, amikor a ’’tudásipar’’ lassan mindent maga alá gyűr, s teljesen elenyészni látszanak az emberi kapcsolatok, tanulni is az Interneten keresztül tudunk, sőt, kapcsolatokat teremteni is, talán furcsa dolog azt hirdetni, hogy nálunk nem vész el a személyesség! Nálunk fontos az embertől emberig áradó szeretet. Fontos minden személyes emberi kapcsolat. Fontosak a közösséget felépítő, s napról napra újrateremtő szociális értékek. Fontos, hogy örömünket leljük a munkában. Fontos, hogy barátság és bizalom légkörében dolgozhassunk, s bízhassunk egymásban. Ne egymás ellen, hanem egymásért tudjunk tenni. S tudjunk szívből örülni társaink sikereinek, eredményeinek. Tudatában vagyunk annak, hogy a fogyasztói társadalom igen sok ’’értéke’’ mélyen embertelen, és segíteni próbálunk azoknak a szülőknek, akik úgy érzik, hogy gyermekük nevelése egyre inkább kicsúszik kezükből. Hiszen gyermekeikben is az emberek iránti bizalom képességét kívánjuk ápolni. Ebben az iskolában azt valljuk, hogy a túlszervezett fogyasztói társadalom életterének nélkülözhetetlen része a nem-iparosított, szabad, tiszta emberi értékeket ápoló iskola.
Az alábbiakban az egyes évfolyamok életkori sajátosságait és tanítási tartalmait próbáljuk kicsit részletesebben bemutatni.
Kilencedik osztály
A kilencedikes diák elveszti eddigi biztonságos világát, új támpontokat kell találnia, újra kell szülnie saját magát. Függetlenségre vágyik, de ugyanakkor szüksége van az érzelmi biztonságra is. Szabadon akar cselekedni, de a felelősségvállalás a tetteiért még nem esik jól neki. Olyan példát akar látni, ami azt mutatja meg, hogyan nézhet szembe a saját nehézségeivel.
A kilencedikesek a legnagyobb szélsőségek között mozognak, jelen vannak bennük a legösztönösebb, legállatiasabb megnyilvánulások és a legmagasztosabb ideák utáni vágy is. A dolgok feketék vagy fehérek, jók vagy rosszak. Az akaratban élnek, tenni vágynak és képesek hegyeket is megmozgatni. Fontos számukra a fizikai munka. Keresik az önkifejezés útját, különbözőek is akarnak lenni, de ugyanakkor arra is vágynak, hogy elvegyülhessenek. Szoros barátságok alakulnak, amik a családi kapcsolatokat is felülírják. Erős érzelmi hullámzás jellemző rájuk, a harsány jókedv és a depresszió váltja egymást. Az érzelmeiket viszont még nem fogalmazzák meg, erősen átélnek dolgokat, de még nem képesek beszélni az érzéseikről. Gyakran jelen van náluk a világfájdalom, amiből egy lelkesítő eszme képes kihúzni őket. Kívülről keménynek és érzéketlennek mutatják magukat, nyersen, bántón mondanak ítéletet, érzéketlenek és gorombák a külvilággal szemben. Belül viszont rendkívül érzékenyek és sérülékenyek, rosszul tűrik a kritikát. Viszont magas elvárásaik vannak a tanárokkal szemben, rendkívül erős a kritikai érzékük. Kritikájukat kíméletlenül ki is nyilvánítják.
Mindaz, ami a tanév során történik a kilencedikesekkel ezekre az életkori sajátosságokra rezonál.
A fizikai munka iránti szükségletüket a kéthetes mezőgazdasági gyakorlat elégíti ki. A kézműves tevékenységek közül ebben a tanévben a rézművességgel foglalkoznak, ami szintén fizikai erőfeszítést és sok türelmet kíván. Kézimunkaórán megtanulnak szabni és ruhát varrni maguknak. Megtapasztalják a különböző anyagok szerkezetét és hasznos tárgyakat állítanak elő. Rajzból a fekete-fehér polaritásával és a köztük lévő szürke árnyalatokkal foglalkoznak.
Történelemből az eszmék történetével foglalkoznak, olyan eszmékkel, melyek új fejlődési folyamatokat vezettek be a történelembe. (francia forradalom, 1848-as szabadságharc) A történelmi jelenségek tanulmányozása során fontos szembesülniük az ideák és azok megvalósulásainak ellentmondásaival.
Magyar nyelv és irodalomból is a polaritások állnak a középpontban. A kilencedik osztályosok idealizmus igényeinek ápolása azt jelenti, hogy olyan témájú művekkel foglalkozunk, amelyek segítik felismerni az emberi világ létező és látszólag áthidalhatatlan ellentéteit, melyek világmodellként tragikus és komikus módú megoldásokat kínálnak. Bevezetjük őket a nyelvvel való tudatos munkába, fejlesztjük szókincsüket, nyelvkészségüket szóban és írásban egyaránt.
Matematikából algebrával, kombinatorikával foglalkoznak leginkább, egyenletek, egyenlőtlenségek a nevezetes azonosságok alkalmazása adja a tananyag gerincét. Geometriából fontos szerepet játszik az aranymetszés, a parabola és a hiperbola.
A fizikaepochában az emberi kutatótevékenység és a felfedezések fontos vívmányait tárgyaljuk: a gőzgépet, a gőzmozdonyt, a robbanó- és az elektromotort, a villanyégőt, stb. De ugyanolyan fontos szerepet kap az is, hogy az egyes felfedezések mögött álló emberek életrajzával is megismerkedjenek.
A kémiában az anyagok keletkezési folyamatait tekintjük át: oxidáció, redukció, kőolajszármazékok, szénhidrátok, alkohol. Fontos technológiai kapcsolódások is megjelennek: hogyan készül a cukor, az alkohol, a papír, a faszén, stb.
Biológiából folytatódik a 8. osztályban megkezdett embertan: a csontok és az izomzat mellett egyre jobban előtérbe kerül az érzékelés, az érzékszervek működése.
A középiskolában a földrajz a Föld egészével foglalkozik. Kilencedik osztályban a kőzetburokkal, a földtani folyamatokkal.
Új tantárgyként jelenik meg a művészettörténet, melyben az óegyiptomi kultúrától kezdődően a reneszánszig ismerik meg az ember alkotta csodákat. Középpontban az ember ábrázolásának változásai állnak és ezen keresztül annak érzékeltetése, hogy a művészetben az emberi tudat változásait követhetjük nyomon. A művészettörténet epocha nem pusztán elméleti alapokat ad, rengeteg rajz és szobor is készül, melyeket az epocha végén egy kiállításon mutatnak be a kisebbeknek.
Tizedik osztály
A tizedik osztály már nem annyira az akaratban él, hanem inkább az érzésben. A tizedikes figyelme befelé irányul, önmagára. Legfontosabb kérdése az, hogyan viszonyulnak a dolgok őhozzá személyesen. Fontos számára, hogy érzelmeit kifejezze.
A múltban jellemző támadókedv mintha kezdene változni, egyre jobban elfogadja saját viselkedésének következményeit is. Újfajta intellektuális irányultság alakul ki bennük, megjelenik a vágy, hogy minél több tudásra tegyenek szert, részletekbe menően akarják megismerni a dolgokat. Már nemcsak a jelenségek fontosak számukra, hanem a jelenségek mögött meghúzódó miértek és hogyanok is. Fő kérdésük a „Ki vagyok én?”, és ha ezt a kérdést sikerül megfelelően megválaszolniuk maguknak, megtisztulva, megerősödve léphetnek tovább.
A fantázia és az akarat fejlesztése a 10.-es korosztály számára kiemelt feladat. Irodalomból a poétika kerül középpontba, a gyerekek nemcsak elméletben ismerkednek a különböző versformákkal, hanem maguk is írnak verseket. A poétikát, vagyis a szépírást (tudatos nyelvhasználatot) a világ megismerésének egyik fontos eszközeként tanítjuk.
Ebben az életszakaszban a külvilággal elsősorban szubjektív érzésein keresztül tart kapcsolatot az ember. A helyes szó megtalálása ebben az összefüggésben a szubjektum iskolázását jelenti: szubjektív érzésemet összefüggésbe hozni mások érzéseivel: a határokat adó formával: érzéseimben törvényszerűségeket keresni. A művészetben való gondolkodást tanuljuk: az ember azon törekvését gyakoroljuk, mely a világ diszharmóniáját tiszta, rendezett, formába kristályosítja.
Rudolf Steiner a tizedikes korosztály nevelésében az ítéleterő képességének kialakítását hangsúlyozza.
Matematikában a másodfokú egyenletek, függvények, halmazok, oszthatósági szabályok kerülnek terítékre. Megismerkednek a szinusz és a koszinusztétellel. Geometriai ismereteiket, a földmérés gyakorlat keretében közvetlenül, tevékenyen hasznosítani tudják.
A 10. osztályos diákok számára elsődleges kérdésnek számít az okság és az eredet. E mellett hirtelen ráébrednek, hogy a felnőtt lét, melyre eddig a senki által nem korlátozott szabadság világaként tekintettek, és ezért minél hamarabb el akartak jutni oda, egyúttal sokkal több felelősséggel is jár. Ettől elbizonytalanodnak, ugyanakkor sokkal nyitottabbá válnak a sajátjuktól eltérő nézőpontok befogadására. Ez teszi lehetővé, hogy távolabbra, mélyebbre menjünk a diákokkal a történelemben. Széles körben látniuk kell a változást a vadászó-gyűjtögető életmódtól a magasan szervezett civilizációkig, és reflektálniuk a változó emberi tudatra, és a modern világ tudatformáló szándékaira. Ahelyett, hogy egy leegyszerűsített képet adnánk a technikai és politikai fejlődés menetéről, a diákoknak meg kell tanulniuk a különböző társadalmi-gazdasági szervezeteket úgy látni, mint az egymástól eltérő mentalitások és tudatformák tükröződését. A tananyag központi témája az emberi társadalmak és a környezet közti kapcsolat és az attól való eltávolodás a modern időkben.
Ami a földrajzot illeti 10. osztályban a diákok egyrészt egy lehatárolt kis terület közvetlen mérésekkel történő megismerésével foglalkoznak. Térképet készítenek. Másrészt nagy, perspektivikus távlatból szemlélik az egész Földet. Vizsgáljuk a Föld élő dinamizmusát. Minél távolabb megyünk a földkéregtől, annál intenzívebb lesz az erők dinamikája. A diákok tanulmányozzák a kontinensek és óceánok polaritását, formájukat. Az atmoszféra jelenségeit is igen alaposan taglalják. Tanulmányozzák a Föld és a Kozmosz dinamikus kapcsolatát, s eljutnak addig a felismerésig, hogy a Föld – legkülső burkaitól egészen a magváig – egyetlen bölcsen rendezett organizmus. Az ilyen nagyszabású kitekintések igazán alkalmasak arra, hogy az ifjú emberekben felébresszék a Földdel és funkcióival kapcsolatban a felelősségérzetet.
A tizedik osztály a hullámzó érzelmek kora, jó ilyenkor kristályokkal foglalkozni a kémiában, mert azok a bensőjükben végbemenő hullámzással ellentétben, mindig rendezett formák. Savak és lúgok szolgálnak még témául, a két polaritás, ami mégis egy anyagból ered. Fizikában a mechanika kerül középpontba.
Kézimunkaórán szőnek, kisebb méretű szőtt négyzetekből áll össze egy nagyobb munkadarab, fafaragás órán három lábú sámlit készítenek, az illesztéseket gyakorolva. Rajzórákon újra megjelennek a színek és a különböző metszetkészítési eljárások.
Tizenegyedik osztály
A tinenegyedikes diák gondolkodási képességei már teljesen kibontakoztak. Tud következtetni, elvonatkoztatni, ítéletet alkotni, fogalmat alkotni. Komolyan akarnak tanulni, már vannak elképzeléseik a jövőjükről. Egyensúlyra törekednek saját belső világuk és a külvilág között, a belső és a külső törvényszerűségeket is meg akarják érteni. A világot jobbá akarják tenni, ideálokat keresnek. Ha csalódniuk kell és a világ nem felel meg várakozásaiknak, pesszimizmus kerítheti hatalmába őket. A pesszimizmusból kiút lehet, ha a tanár a saját tantárgyát úgy mutatja be, mint utat a tudás felé. A kétség a legjellemzőbb tapasztalatuk, ami együtt jár az ellentétek megtapasztalásával és kibékítésével.
A saját útjukat akarják megtalálni, személyes döntéseket hozni. Fakultációt választanak, egyéni érdeklődésük alapján, és ebből a választott tárgyból hajlandóak és akarnak is többet tanulni.
Fontos ebben az életkorban a másik ember iránt érzett empátia, amit a szociális gyakorlat is erősít. Három hetet töltenek el egy intézményben, fogyatékos gyerekek vagy felnőttek között. Vagy idősek otthonában, szociális otthonban, stb. A szociális gyakorlat nagyon nagy erővel hat rájuk, gyakran teljesen új emberként térnek vissza utána az iskolába.
Ebben az évben egyénileg is megmutatkoznak a diákok az iskola közössége előtt: szólóestet mutatnak be, ahol a közös produkciók mellett, egy-egy egyéni darabra is sor kerül. Ennek során többnyire énekes-zenés előadásokkal készülnek, de megjelenhet a tánc, vagy a versmondás is.
Kémia epochán elérkezik a periódusos rendszerrel való megismerkedés ideje, megismerik a különböző elemek egyéni karakterét. Ez összhangban van azzal, hogy az ő egyéni karakterük is egyre jobban alakul. A kamaszkor viharai szelídülnek, az élet értelmének keresése kerül előtérbe. Keresik helyüket a világban, keresik az önazonosságukat. Jó párhuzam ezzel a kereséssel a kémiai elemek megismerése, hiszen minden elemnek egyéni vonásai vannak, más a feladata, a benne rejlőlehetőségek. Fizikaórákon az elektromágneses mezők hatásának, egészen a rádióaktivitásig terjedő sugárzások és az anyag felépítésére vonatkozó elméletek megértése a feladat.
Biológiából a genetika törvényszerűségeit boncolgatják, valamint a sejttan és az ökológia, mint a mikro és makrokozmosz képviselői jelennek meg.
A 11. osztály kulcsepochája a Parsifal történet. A saját identitását, önazonosságát kereső Parsifal útja során archetipikus szereplőkkel találkozik. Számos próbatétel és kihívás elé kerül míg céljához ér. Irodalomból ezen kívül előkerülnek még a nagy romantikus és realista regények is.
Ciklusok, a haladás folyamatai és a megújhodás a témája történelemtanításnak is, amely ebben az évben az antikvitás örökségével, valamint a kereszténység és az iszlám terjedésében játszott szerepével foglalkozik.
Földrajzórákon a Föld különböző vetületeit kell kiszámítaniuk és ábrázolniuk, térképeket készítenek. Ezen kívül fontos a gazdaságföldrajz és a különböző energiahordozók felelős használatával való megismerkedés.
Nagyon fontos szerepe van ebben az évben a zenetörténetnek is és a zene az a szólóestre történő készülés során is folyamatosan jelen van az életükben.
Művészettörténetből a 19. század és a 20. század irányzatai tárnak eléjük széles perspektívát és ezzel párhuzamosan berobbannak a színek is festészetórákon. Impresszionista, expresszionista képeket másolnak és eljutnak a saját kompozíciók megalkotásáig. Ebben az évben megismerkednek a portréfestéssel is.
Szobrászatban a tanulók lelkiállapotokat, lelki minőségeket próbálnak kifejezni az emberi test gesztusain keresztül (kérést, választ, beszélgetést, örömöt, bánatot, szorongást).
Megjelenik egy új kézműves technika, a könyvkötés, melynek rejtelmeivel szintén ebben az évben ismerkednek meg.
Tizenkettedik osztály
Tizenkettedikben a dolgok a helyükre kerülnek, megértik, mi miért történt velük az iskolában. A tizenkettedikes epochákban rálátnak fontos összefüggésekre. Nagy ívek rajzolódnak ki, gondoljunk például az építészettörténetre, vagy irodalomból Az ember tragédiájára. Eldöntik, miből akarnak érettségizni, hová felvételiznek és elszántan haladnak ezen az úton. De az is nagyon fontos, hogy ne hagyjuk őket csak erre specializálódni, hanem a többi tárgy felé is tudjanak érdeklődéssel fordulni. Hiszen ez az utolsó esélyük, az egyetemi tanulmányok, vagy a szakmaválasztás előtt, hogy széles összefüggésben, általánosan tekintsenek a világra.
Minden egyes tárgyban folyamatok jelennek meg, ahol az előző évek mozaikkockái a helyükre találnak.
Ebben az évben még nem az állami érettségire készülés a fő téma, arra ott van a 13. év. Ugyanolyan fontosak a művészetek, mint eddig és abban is elérnek egyfajta csúcspontra, emberi fejet formáznak agyagból, olajfestékkel festenek, egész estés több felvonásos színházi produkciót állítanak színpadra.
Az éves munkának köszönhetően van egy téma, amivel a tanév során végig foglalkoznak, ez a téma nagyon individuális, egyénileg csak rájuk jellemző. A dráma előadása viszont az osztályközösség közös munkája. Fontos, hogy olyan témája legyen, amiért közösen tudnak lelkesedni, de egyénileg is mindenki megtalálja benne a saját kihívását.
Eddigre megtanulták hogyan alakítsanak ki belső kapcsolatot azzal, amit tanultak, de már nem az a fő kérdés, hogy hogyan hat rám a világ, hanem az, hogyan hatok én a világra. Meg tudom –e változtatni a világot kérdezi a tizennyolc éves fiatal. Képes leszek –e a társadalom hasznos tagja lenni? Ha az iskola jól végezte dolgát, a válasz pozitív