Ötödik osztály
Ha ránézünk egy ötödikes gyerekre, a harmóniát sugárzó ókori görög szobrok juthatnak eszünkbe. Már nem kisgyerek, de még nem suta kamasz. Egész lénye harmóniát, derűt, könnyedséget sugároz. Nem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban vonul végig a tanéven – vörös fonalként – az ókori görög mitológia és történelem. Ezt szolgálja nem csak a történelem óra, hanem az irodalom, az énekóra, a Bothmer-gimnasztika: tanév végén részt vesznek az ország összes waldorf-ötödikesével együtt az ókori olimpiák mintájára szervezett rendezvényen, amire egész évben készülnek: futásban, ugrásban, gerelyhajításban, diszkoszvetésben, birkózásban igyekeznek minél szebb mozdulatokat elsajátítani, de a nyitó ceremónián dalokat, furulyadarabokat is előadnak.
A negyedikes állattant idén növénytan követi. Az alacsonyabbrendű növényektől a magasabbrendűek felé haladva a gyerekek élményszerűen megtapasztalnak egyfajta fejlődési utat. Úgy is mondhatjuk, hogy a gyerek átéli az átmenetet egy alvó-álmodó létből egy egyre éberebbé váló létbe. Itt is kapcsolódunk tehát az emberhez, hiszen ez éppen a kisgyerek álmodó lelke és az iskolás lelki felébredése közti átmenetnek a képe.
A tér és az idő kitágul: földrajzból a Kárpát-medence, vagy egy nagy folyó (pl. a Duna) folyásának követése a cél, történelemből a legrégebbi, és térben is legmesszebb fekvő óindiai mítoszoktól haladunk térben és időben is egyre közelebb, míg elérünk a már említett ókori görög kultúrához, és közben megtaláljuk az átmenetet a mitológiától a történelemig.
A formarajz a gyerekek által is szavakba önthető értelmet nyer: átalakul szabadkézi geometriává.
Hatodik osztály
A hatodikos gyerekek gondolkodási erői már annyira felébredtek, hogy éretté váltak ok-okozati összefüggések feltárására és megfogalmazására. Ekkor lép be első igazán precíz természettudományos tantárgyként a fizika. A gyerekek megtanulják nagyon pontosan megfigyelni, a megfigyeléshez hűen leírni a kísérleteket, és „Ha, … akkor …” típusú következtetéseket levonni. A külső természet törvényei nem változnak, két mágnes vonzza vagy taszítja egymást aszerint, hogy mely pólusukat közelítjük, és punktum. Hasonlót sejtenek meg a természet harmadik birodalmának, a kőzeteknek a tanulmányozása során: a kőzetek – a növényekkel és állatokkal ellentétben – önmaguktól nem változnak, csak külső, jól meghatározható erők és törvényszerűségek hatására növekednek, alakulnak át vagy enyésznek el.
Ugyanilyen tiszta, világos, „Ha, … akkor … mondatokkal jellemezhető a római jog is. Pontosan megfogalmazottak a törvények, és az is, hogy milyen büntetés jár a megszegésükért. Nincs kivétel, nincsenek enyhítő körülmények. Épp ez az életérzés jellemzi a hatodikos gyerekeket, nem véletlen, hogy Róma alkotja a tananyag fő gerincét. Ezt megtámogatják a latin nyelv alapelemei, zenében a latin nyelvű dalok, Bothmer-gimnasztikában a rendgyakorlatok és a botos gyakorlatok.
A geometriai szerkesztések figyelmet, pontos, gondos munkát igényelnek, az ábrákban található összefüggések feltárása tiszta gondolkodást követel. Itt is vannak ám törvények – tételeknek hívjuk őket. Thalész, Pitagórász. „Ha egy derékszögű háromszög ….., akkor….”
A földrajz epochán még messzebbre tekintünk, tekintetünk átfogja egész Európát, de magát a Földet is – képesek vagyunk olyan törvényszerűségeket ok-okozati megközelítésben megérteni, mint az évszakok váltakozása, vagy a földrajzi övezetesség. Ellentétekben gondolkodunk: meleg – hideg; nedves – száraz, stb. És persze, mint eddig is, figyeljük az embert a környezetében.
Hetedik osztály
„A hetedik osztályban a tanulók a kamaszkorba lépnek. Ennek az életszakasznak két alapvető jellemzője van: az egyik az intenzív külső aktivitásban nyilvánul meg, a másik egy forrongó, dinamikus belső lelkiállapot. A világ jelenségei iránti tudásvágy mellett megjelennek az egymás iránti figyelem és az önreflexió képességének első megnyilvánulásai. Ezekben az intenzív erőkben egyre határozottabb szerepet játszanak azok az élettani és lelki változások, melyek a nemi identitást alakítják és a szexualitás képességét teremtik meg. Általános tapasztalatként megfogalmazható, hogy az élettani változások megelőzik a lelki fejlődést ezen a téren. A gyerekek egyrészt megérzik az önállóság, a függetlenség és az egyedüllét ízét, vágyakoznak is ilyen élményekre, ugyanakkor egyfajta szorongás, fokozott érzékenység és némi zavar kíséri ezeket az élményeket.” (A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve).
A kamaszokban egyre erősebb a világ felfedezésére irányuló vágy és jellemző rájuk egyfajta nehezen megfogalmazható elvágyódás. Kalandokról, messzi tájakról álmodoznak. A nagy földrajzi felfedezésekről ezért aktuális éppen most tanulni. A megismerést szomjazó, a külső tekintélyt, kijelentett dogmákat megkérdőjelező reneszánsz ember példaképe a 13-14 éves kamaszoknak. Így hát a vezérfonal – ami ötödikben a görögség, hatodikban az ókori Róma volt, most nem más, mint a Reneszánsz. Ezt támogatja a történelem, a földrajz, az irodalom, a zene. Messzi utazásra indulnak saját belső világuk felfedezésében is – az irodalomban hangulatokat és stílusokat tanulmányoznak. Hirtelen megnőtt, magát nehezen tartani akaró testük sudárrá válik, amikor reneszánsz táncot járnak és kihúzzák magukat.
A fizikában most, amikor saját testük működése annyira előtérbe tolakodik, itt az ideje a mechanika tanulmányozásának. Hiszen testünk tele van csodálatos egyszerű gépekkel – egykarú, kétkarú emelőkkel, stb. A kémiában az égés, a szén körforgása, a biológiában a táplálkozás és egészségtan az idei alap-téma.
A kamasz számára a világ kétpólusú. Vagy fehér, vagy fekete. Ez tükröződik a rajzokban, amik elvesztik színeiket, fehér lapon fekete szénnel, fekete lapon fehér krétával vagy ceruzával rajzolnak – a gimnáziumi években majd új minőségben, fokozatosan és diadalmasan fognak visszatérni a színek.
Nyolcadik osztály
.A 13-14 éves gyerekek fizikai fejlődésében leginkább a csontrendszer változása dominál, és ezzel párhuzamosan a korábbinál sokkal erőteljesebben vannak jelen a fizikai világban. A nyolcadikos kamaszok nap, mint nap megküzdenek a nehézségi erővel. Kezük-lábuk megnyúlt, mozgásuk szögletesebb, robusztusabb. Mi más lehetne a biológia tanulmányaik fő témája, mint éppen a csontrendszer?!
Érzékeny, sőt viharos a lelki életük, de emellett egyre nagyobb szerepet kap életükben a racionalitás – a matematika, a természettudományok tanulásakor ezzel dolgozunk.
Kritikai érzékük hatalmas, feszegetik a kereteket, próbálják áthágni a határokat – lázadnak. Hisz épp ez egy kamasz dolga, hogy lázadjon, és éppen ezért kell nagyon pontosan körvonalazott, viszonylag szoros kereteknek, pontosan megfogalmazott szabályoknak lenniük, hogy ne kelljen túl messzire menniük, nagy problémát a fejükre idézniük egy kis „határátlépéshez”.
Ez a lelki beállítódás összecseng a forradalmak korának emberéével, úgyhogy történelemből a forradalmak: a Nagy Francia Forradalom, az ipari forradalom kerülnek terítékre.
A fizikai világban való erőteljes jelenlétük ellensúlyozásaként foglalkoznak földrajzból többek között a Föld különböző népeinek sajátosságait adó lelki karakterrel, kulturális viszonyokkal. Hasonló célt szolgál az időjárás és változásának törvényszerűségei témája is.
„A 8. osztályban több nagy feladat előtt állnak a diákok. Az egyik az önálló éves munka elkészítése, melynek során minden tanulónak választania kell egy olyan témát, melyen egész éven át képes dolgozni, és amelynek megalkotásáról a társai előtt be tud számolni. Nemcsak művészi szempontból, hanem szociálisan is fontos lehet az osztály drámabemutatója, melynek munkafolyamata magán viseli az egyéni felelősség és a közösségi munka jegyeit is.” (A magyar waldorf-iskolák kerettanterve)
