A Waldorf pedagógia története
„Kedves Barátaim!
Kötelességünk, hogy átérezzük feladatunk fontosságát. Át fogjuk érezni, ha tudjuk, hogy ennek az iskolának sajátos feladata van. És így valóban konkretizálni akarjuk a gondolatainkat, valóban úgy akarjuk alakítani azokat, hogy tudatában lehessünk annak, hogy ezzel az iskolával különleges dolgot viszünk véghez. Akkor leszünk erre képesek, ha azt, amit ezzel az iskolaalapítással tettünk, bizonyos értelemben nem helyezzük mindennapi síkra, hanem egyfajta ünnepi tettnek tekintjük a világ rendjében.”
Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Rudolf Steiner az első Waldorf iskolát, Stuttgartban, 1919. szeptember 7-én.
Hosszú út vezetett idáig, de még hosszabb út indult ettől a pillanattól, ami odavezetett, hogy mára a világ számos országában, több, mint 1000 Waldorf iskola működik. Az iskolahálózat óvodákkal, gyógypedagógiai intézményekkel és tanárképző intézményekkel kiegészülve több, mint 3000 intézményből áll.
2019-ben világméretű összefogással, számos közös és egyéni megmozdulással ünnepeltük a Waldorf pedagógia 100. születésnapját.
Ki volt Rudolf Steiner?
Rudolf Steiner 1861. február 27-én, született Johann Baptist Steiner erdész, vadász, majd távírász és Franziska Blie varrónő elsőszülött gyermekeként Kraljevecben, Magyarországon. (ma Horvátországban található) Steiner gyermekkorát és fiatalságát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra (Neudörfl) és Bécsújhelyre (Wiener-Neustadt) járt. Az érettségit kitüntetéssel tette le. 1879-1882 között a bécsi Műszaki Főiskolán tanul. Fő tantárgyai: matematika, fizika, botanika, állattan, és kémia. Emellett irodalom, történelem és filozófia is szerepel a hallgatott tárgyak között.
1882-től Steiner Goethe természettudományos írásainak kiadásával foglalkozik és filozófiai tanulmányokat folytat.
1884-től házitanítói állás vállal a bécsi Specht-családnál, ahol négy fiúgyermek oktatását kell ellátnia. Kifejleszt egy egyéni oktatási módszert, amit később nevelésművészete alkalmazásakor még tökéletesített.
Elhagyja Bécset. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1894-ben adják ki a Szabadság filozófiája-t, amiben megteremti az antropozófia alapjait. Az antropozófiában egyre jobban elmélyül, számos művet ír és előadó körutakat tart. 1912. decemberében Kölnben megalapítja az Antropozófiai Társaságot.
1914-ben elkezdik az első Goetheanum építési munkáit, Dornachban, Svájcban. 1920-ra épül fel, de 1922 szilveszter éjszakáján leég. Steiner új, betonból készült épület tervez, ami csak halála után készül el. 1924 őszétől kezdve betegeskedik, 1925. március 30-án távozik e világból.
A tanítás újra és újra megjelenik az életében, először házitanítóskodása során foglalkoztatják pedagógiai kérdések. Majd munkásképző iskolában tanít, előadásokat tart. A számos terület között, amivel foglalkozott a pedagógia kiemelt jelentőségű volt.
Miért Waldorf?
Rudolf Steiner 1906-től kezdődően egyre több pedagógiai témájú előadást tart, látja az iskolarendszer megreformálásának szükségességét. Az álom megvalósulását az Emil Molttal való találkozás tette lehetővé.
Emil Molt, a stuttgarti Waldorf Astoria cigarettagyár vezetőjeként, Steiner előadásait hallgatva, arra a döntésre jutott, hogy felkéri őt egy iskola alapítására. Ingatlant vásárolt és teljes egészében finanszírozta az iskola indulásához és működéséhez szükséges anyagiakat.
A hármas tagozódás mozgalomból megszülető új iskolának három alapprincípiuma:
– szellemtudományos emberismereten alapuló pedagógia,
– autonóm nevelői kollégium,
– szabad pénzből történő finanszírozás.
256 munkásgyermekkel indult a Waldorf-iskola, amelyből egy világméretű mozgalom keletkezett.
Ez a 12 évfolyamos, „egységes nép-, és felsőbb iskola” mindenki számára nyitva állt addig, míg a nemzetiszocialista rendszer be nem tiltotta. A II. világháború után a Waldorf mozgalom újjáéledt.
1945 után a Waldorf-pedagógia az egész világon elterjedt, újabb és újabb iskolák nyitották és nyitják meg kapuikat ma is.
A Waldorf pedagógia Magyarországon
A két világháború között dr. Göllner Mária kezdeményezésére Magyarországon nyílt meg az egyik első „külföldi” Waldorf-iskola: a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus. 1926 és 1933 között az első hazai kéttannyelvű, koedukált, óvodával egybekötött magániskolaként működött.
Majd hosszú szünet után a rendszerváltás után jöhettek létre újra Waldorf iskolák Magyarországon.. Elsőként 1989-ben a Pesthidegkúti Waldorf Iskola indult el. Majd gyors egymásutánban, gomba módra szaporodtak és még ma is szaporodnak a Waldorf iskolák. Minden iskola szülők kezdeményezéséből született, akik szellemi és fizikai munkájukkal teszik lehetővé az iskolaalapítást.
Ma több, mint 40 iskola működik Magyarországon.
A Waldorf-óvodák, iskolák és képzések – az egyházi intézményeken kívül – a legnagyobb intézményszámmal, gyermek- és pedagóguslétszámmal rendelkező, nem állami, nem önkormányzati köznevelési hálózatot alkotják hazánkban. A hálózatot a Magyar Waldorf Szövetség fogja össze.
Pedagógusképzés
Waldorf iskolában, csak Waldorf végzettséggel rendelkező pedagógus taníthat. Amennyiben a munkába lépéskor még nem rendelkezik Waldorf végzettséggel, a lehető leghamarabb el kell kezdenie a képzést.
Erre a solymári Waldorf Pedagógiai Intézetben van lehetőség, ahol többféle szakirány között lehet választani nappali és levelező tagozaton is. Valamint az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán indul posztgraduális levelező osztálytanítói képzés.
Egyéb Waldorf képzésekről itt tájékozódhat: https://waldorf.hu/kepzesek/