Erdélyi beszámoló a hetedikesektől
Iskolánk a tanévben is megpályázta és elnyerte a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., mint támogató által meghirdetett Határtalanul! pályázatot. A program keretén belül hetedik osztályosok tanulmányi kiránduláson vehetnek részt, ami a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteik bővítését segíti elő.
„A pályázat célja a határon túli kirándulások támogatása, a Magyarország határain kívül élő magyarság megismerése, valamint a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítása, illetve erősítése.
A nemzet összetartozása csak akkor lehet szoros kötelék, ha élő emberi kapcsolatok hálózatává válik. Ezért támogatjuk, hogy a Határtalanul Program keretében minél többen eljuthassanak egymáshoz, a kirándulások alkalmával pedig minél több ismeretséget és barátságot kössenek.” (www.hatartalanul.net)
A tanulmányi kirándulás élményszerűen egészíti ki a tananyagot, segít jobban megérteni a történelem és a kultúra összefüggéseit, miközben erősíti a nemzeti összetartozás érzését. A közös utazás barátságokat mélyít, önállóságra és nyitottságra nevel, maradandó élményt nyújt a gyerekeknek.
Iskolánk hetedikesei Erdélyben vehettek részt egy felejthetetlen tanulmányi kiránduláson. A program során nemcsak új tájakat és történelmi emlékhelyeket ismerhettek meg, hanem találkozhattak határon túli magyar diákokkal is, közvetlenül ismerkedhettek meg határon túli magyar közösségekkel.
Az alábbiakban diákjaink tollából olvashatjátok el élménybeszámolójukat:
Erdély 1 nap:
6:15-kor indultunk Miskolcról Erdélybe. A kirándulás egy fárasztó és hosszú, hatórás buszúttal kezdődött. Elfoglalva a helyünket, beszélgetéssel és alvással ütöttük el az időt. Megismertük három külsős kísérőnket: Józsit és Petit, a buszsofőröket és Kornéliát, aki az idegenvezetőnk volt egy teljes hétig. Az út során szerencsére voltak szünetek, ahol pechünkre megtapasztalhattuk a nyilvános illemhelyek áldatlan állapotát is. De nézzük a dolgok jó oldalát: végre megérkeztünk a szállásra, Oroszhegyre, ahol egy jó meleg vacsora várt minket. Ezután mindenki elfoglalta a szobáját. Lemostuk az út porát és máris izgalmasan alakult az este: egyikünk beszorult a fürdőszobába. Amikor takarodót fújtak, természetesen suttyomban még mindenki beszélgetett, de végül elfáradtunk és elaludtunk.
2.nap
7:30 keltünk, megreggeliztünk, bepakoltunk a buszba és elindultunk Csíksomlyóra. Megnéztük Mária híres kegyszobrát. Ezután elindultunk az Ezeréves Határhoz és megcsodáltuk a Kontumácia kápolnát is. Busszal mentünk tovább Pusztinára. Ott ellátogattunk a Magyar Házba, hogy megismerkedjünk a moldvai oktatással. Az ottani gyerekekkel táncoltunk és énekeltünk. Végezetül elindultunk a szállásra, ahol faházakban laktunk. A finom vacsora után eltettük magunkat másnapra.
3. nap
Április 28-án hétfőn érkeztünk Lábnyékre ahol megnéztük hogyan oktatják magyar nyelvre a román gyerekeket. Majd átmentünk a Bakói Magyar Házba ahol elmesélték nekünk, hogyan élnek és tanulnak ott a gyerekek. Iskolán kívüli foglalkozásokat tartanak nekik, ahol megtanulják a magyar szokásokat, nyelvet és Csángó-Magyar táncokat. Megnéztünk egy filmet, ami egy fesztiválról szólt, ami a magyarság életben tartására hivatott ezen a vidéken. Megtudtuk azt is hány magyar iskola van Románia szerte (több, mint 100!). Ezután az itteni néptánc hagyománnyal ismerkedtünk meg, elmesélték milyen versenyekre készülnek mostanság. Beugrottunk Somoskára ahol finom ebéddel várt a Benke házaspár és egy óvodába is betértünk ahol szintén magyar nyelvű oktatás folyik. Beszélgettünk például a kendő készítésről és felöltöztünk hagyományos népviseletbe, majd táncoltunk is egy jót. Tovább utaztunk Csernátonba, itt volt a szállásunk. Miután elfoglaltuk a szállást, kimehettünk egy közeli tisztásra, ahol lehetett focizni a fiúk nagy örömére, a lányok pedig röplabdáztak. Ezzel el is telt a délután. A vacsora mindig finom volt ezért jókat ettünk. Takarodó után még fennmaradtunk bár ezt erősen titkoltuk mindig. Ez a nap is sok élményt és izgalmat tartogatott. Reggelre pedig szerencsére nem ettek meg a medvék!
4-5. nap
A mai napot reggeli után még a szállásunkon lévő és működő malom megtekintésével kezdtük. Majd egy szintén helyi skanzen jellegű múzeumba látogattunk. Ezután Gelencén megnéztünk egy XIII. századi templomot, aztán Kézdivásárhelyen sétáltunk, cukrászdába mentünk és vásárolhattunk. Ezután a Szent Anna tőzegláphoz és Szent Anna tóhoz értünk, onnan pedig már a szállásra utaztunk. Még kaptunk néhány óra szabadidőt, majd vacsoráztunk és aludtunk. Reggel miután megreggeliztünk, már indultunk is a Drakula kastélyba. Miután körbe jártuk a hírhedt gróf törcsvári rezidenciáját, indultunk is a szállásra. Odaérve egy dzsungel labda nevű játtákkal foglaltuk le magunkat és nagyon jól szórakoztunk, egészen estig. Megvacsoráztunk és mentünk a szobáinkba aludni.
6. nap
Éjjel váratlanul, tragikus hirtelenséggel álmában elhunyt az egyik sofőrünk, Józsi. A programunk nagy részét sajnos ki kellett hagynunk, de ezt senki sem bánta, tekintettel a történtekre. A vendéglátók és a szervezők is mindenben nagyon segítőkészek voltak. Reggeli után, amit a Mókus panzióban ettünk meg, egyből elindultunk. Az út nagyon hosszú volt. Amikor a látnivalók megállója következett volna, akkor Kornélia mindig elmondta, itt mit láthattunk, aztán mentünk is tovább, nem álltunk meg. Vacsorára megérkeztünk a Diána vendéglőbe. Itt kaptunk kürtőskalácsot, és mivel Péternek, a másik buszsofőrünknek születésnapja volt, gondoltuk, megpróbáljuk kicsit feldobni a napját, ezért elénekeltük neki a Mennyország tourist-ot. Sikerült mosolyt csalnunk az arcára. Ezután visszament mindenki a saját szállására, ahol szinte egyből mentünk is aludni.
7. nap
Reggelivel indítottuk a napunkat Csernakeresztúron. Bepakoltunk és elindultunk az utolsó Erdélyben töltött napunk programjaira, kirándulásunk befejezéséül. Vajdahunyadra vettük az irányt a Hunyadi-Bethlen kastélyba. Miután mindent megcsodáltunk, nem maradt más, mint hogy hazainduljunk. Egy hosszú út várt ránk, de énekléssel, játékokkal és beszélgetéssel eltöltve, alig tűnt 1 órának. Estére értünk haza, több ezer emlékkel, amik örökre a szívünkben maradnak.
